perzsa mester, pergamen
1.
Valakit bajba minek kell keverned
S haraggal ásnod más számára vermet?
Örök üdvösséged javára jó lesz,
Magad hátára, nem máséra verned.2.
Hangulatodban csalfa perc vezet,
Oh szív! Miért kell mindig vérzened?
Testembe miért költöztél be, lélek,
Ha majd kikerget onnan végzeted?3.
Józan vagyok? lelkem semmit se termel,
Részeg vagyok? bajom van így a renddel.
Ha az igazság e kettő között van,
Mi is legyek csak? Közönséges ember.4.
Ha már nem űz a munka kényszere,
Ülhetsz – ilyesmit hinni bölcs mer-e?
Mért áltatod magad hiú reménnyel?
Jön a halál és karonfog: Gyere!5.
Bagolymadár ül régi Túsz falán –
Világ sorsáról töprengett talán?
Pergő dob, zengő cimbalom hová lett,
Hatalom és sereg hova? Na lám!6.
Ha borivásnak jó alkalma volna
S tulipán-arcu lány beléd botolna,
Előre hé! a lakomát ne várasd,
Mert íze elszáll és mehetsz pokolba!7.
Kitárva titkodat, semmit sem érsz el,
Bolondra ezt ki bízna józan ésszel?
Te lesd ki inkább: kiben mi lakik?
De meg ne lássa senki: merre nézel.8.
Lelkünk sebet kap és nincs rája ír,
Sorsa miatt ember hiába sír!
Amit kapnak, mind rosszkor érkezik:
Későn az élet és korán a sír.9.
Részeg fülemüle a kertbe tévedt,
Pohárcsengésre meg a rózsa végett.
Fülembe súgja vígan: Csak mulass!
Elfut és vissza nem fordul az élet!
Fordította: Londesz Elek (Debrecen, 1868. december 13. – Budapest, 1934. február 12.) író, újságíró.
Omar Khajjám (1048. május – 1131.) teljes nevén Ghijaszu-d-din Abu-l-Fath Omár ibn Ibrahim al-Kháyyám, csillagász és matematikus, a perzsa költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.
A rubái négysoros keleti lírai vagy epigrammikus vers, aaxa és néha aaaa rímképlettel; a szó többesszáma: rubáiyát. Omár Khajjám legtöbb rubái-a önálló költemény, de alkalmanként két-három-négy vers is egybekapcsolódik.
Túsz (Toos): iráni település. Itt található a híres perzsa költő, Firdauszí (Ferdowsi, Ferdosi) síremléke.
Ferdowsi (Bázs, 932-936 vagy 940-941 közt – Túsz, 1020 vagy 1025-1026 közt) fejlesztette ki a rubai vagy qatrain stílust, amelyben a történelmi verseit írta. Legismertebb műve az 50.000 verspárból álló „Királyok könyve”, amit 25 éven keresztül írt. A „Shah-nameh” ősi perzsa legendákon és történelmi eseményeken alapul és végigköveti Irán történelmét a kezdetektől az arab hódításig.
Cimbalom 