Cimbalom – A Pallas Nagy Lexikonában


A CIMBALOM mint önálló speciális magyar hangszer ma már egészen más szempont alá esik, mint évszázadokkal ezelőtt, midőn nagyon alárendelt szerepet játszott.


Egyike a legrégibb hangszereknek s ős formájában divatban volt már az ó-testamentombeli népeknél; igy megtaláljuk a régi egyiptomiak- és zsidóknál, akiktől átszármazott a görögök és a rómaiakhoz is; ős eredeti alakja egyenetlen négyszöget v. az egyik oldalon csúcsos háromszöget képezett. Elnevezése is többféle volt, amennyiben hol egyik, hol másik hozzá hasonló hangszer alakját vette fel. Régi leirásokban leginkább Nablium s Psalterium néven fordul elő. Ó-kori festmények s hagyományok megegyeznek abban, hogy húros hangszer volt, melyen a húrok száma 12-20 közt váltakozott. A húrok fanyergekre fektetve, vizszintesen huzódtak az egyikvégtől a másikig. A hangszertest vastagsága 15-20 cm. közt változott hangfenékkel ellátva, két kézi faverővel kezelték s csekély sulyánál fogva könnyen volt hordozható.

Magyarországban több mint valószinű, hogy a cigányok honosították meg a XIV-XV. sz.-ban. Az akkoron hazánkban is divatozott lant és koboz mellett nehezen terjedt el, szélesebb elterjedést csak akkor nyert, mikor a lant és koboz az utolsó magyar hegedősökkel nálunk is feledésbe ment.

A cigány zenészek mindjobban azonosítván aztán magukat a magyar zene kezelésével a XVII-XVIII. sz.-ban: a C. is mindjobban egyik főközegévé vált annak, a hegedü s más vonós hangszerek mellett. Ugy szerkezete, mint kezelése azonban egészen a legujabb korig – e század második feléig – jóformán megmaradt első primitivszerűségében kivévén, hogy egyes cigány zenészek minden alaposabb zenei tudás nélkül feltünő virtuozitással tudták kezelni, mely felkölté a szakértők figyelmét.

Nagymérvü s ma már nemzetközi jelentőségre jutott tökéletesítése Magyarországnak s egy sokérdemű műiparosának Schunda V. József-nek lett feltartva, ki 1874. feltalálván a «pedál-cimbalom» rendszerét, ezzel egészen uj érát nyitott e hangszernek, melyet azóta nemcsak folyton tökéletesít, hanem mint találmány szabadalmazott tulajdonosa, annak gyártását is hazánkban oly virágzóvá tette, hogy az manapság már kihat a külföldre is. 1875 óta mai napig maga az ő gyára közel 5000 darabot készített s küldött szét mindenfelé a világ minden részébe.

A pedállal (hangfogóval) s négy lábbal ellátott tökéletesített cimbalom nagy előnye a régi felett abban áll, hogy a játszót képesíti a hangok összefolyó zürzavara helyett, tisztán érthető futamokat s dallamrészleteket feltüntetni. E találmány mellett természetesen az egész hangszer alakja és főleg rendszeres hangbeosztása, dimenziója, terjedelme kezelési mekanikája is lényegesen megváltozott. Hangja s hullámzata megközelíti, sőt versenyre kél a legfinomabb zongorákkal.

A C. manapság már nagy szerepet játszik ugy a zenekarokban, mint a hangverseny-termekben és társadalmi körökben fel egészen az uralkodó családok termeiig. Tökéletesítésével párhuzamosan fejlődött ki kompetens szinvonalán irodalma is, mely ma már tekintélyes. Ennek érdeme is a nevezett feltaláló gyárost illeti, ki 1875-ben első adott ki elméleti s gyakorlati cimbalomiskolát, Liszt Ferencnek ajánlva; későbben Allaga Gézával szövetkezett annak kibővítésére, s ma már a nemzeti zenedében, a magyar zeneiskolában s más hasonló tanintézetekben mint rendes tanszékkel bíró hangszer szerepel; rendes havi folyóirata is van, Cimbalom a családi körben cimen, mely a legelterjedtebb. E hangszer gyártásával a nevezett feltalálón kivül manapság már más hangszerkészítők is foglalkoznak, mint p. a fővárosban Appel, Brückner, Horváth, Sternberg stb., de a legnagyobb forgalmat s szélesmérvü exportot a Schunda V. József gyára képviseli.

Pallas Nagy Lexikona az elsõ önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között 16 kötetben.

 
Kapcsolódó bejegyzések:

Cimbalom – a Magyar Néprajzi Lexikonban

Reklámok

Véleményed van? ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s