Cimbalom – a Zenei lexikonban (Szabolcsi)

Cimbalom: (a görög kymbalon-ból, ol. salterio tedesco, ném. Cymbel, Zimbel, Hackbrett, fr. tympanon, ang. dulcimer, szláv cymbali, cymbalki, román ţambala), ősrégi, verőkkel megszólaltatott húros hangszer, többnyire trapéz-formájú nagyszekrénnyel.

Ázsiai eredetű; ismerik már a régi kínaiak, az asszírok (l. Asszír-babilóniai zene) s az arab-perzsa zenekultúra is; utóbbiból került – egyesek szerint kelet-európai, mások szerint kisázsiai közvetítéssel – a középkor folyamán Európába. Rokona a középkori psalteriumnak, mellyel együtt a billentyűvel ellátott húros hangszerek, a klavicymbalumok tehát végeredményben a zongora ősének tekinthető (a cembalo nevű régi zongoratípus nevében is megőrizte a rokonságot).

Maga a név a középkor folyamán nem egyértelmű; cymbalumnak, illetve cimbalának nevezték a középkori, kalapáccsal megszólaltatott harangjátékot (vsz. a görög-latin cymbalum nyomán, mely szintén ütőhangszert jelentet; innen a cintányér mai olasz, francia, angol elnevezése is). Ütőhangszer és verőkkel megszólaltatott húros hangszer neve így sajátságos konfúzióban keverednek össze a régi századok folyamán.

A nyugat-európai cimbalom ott szerepel az újabbkori olasz és németalföldi festők képein (Hackbrett néven a 16-17. században Virdung, Agricola és Praetorius is emlegetik); a 17. század végén Hebenstreit Pantaleon német muzsikus tökéletesíti s pantaleonjával mint hangversenyező virtuóz is fellép (1705. a francia udvarban); ennek a hangszernek – Grimm leírása szerint – 276 húrja volt, két verővel játszottak rajta s úgy látszik, játékmódjában a világ legnehezebb hangszerének tekintették (“le plus difficile qu’il existe“). A hangszer újabbkori alakjának fő jellegzetessége, hogy nagyságban megnövekedett s hogy húrjait nyergekkel osztják meg (2/3 és 1/3 arányban); megszólaltatásának módja egyébként évszázadokon át változatlannak látszik.

Magyarországon a cimbalom elnevezés a 15. században (Bécsi kódex) s a 16. század első felében (Érdy-kódex) tűnik fel; utóbbi kézirat s nyomában több régi magyar bibliafordítás még nyilvánvalóan a középkori cymbalum (vagyis ütőhangszer) értelmében alkalmazza.

A 16. század második felében azonban már kétségen kívül mai értelemben vett cimbalmot (azaz húroshangszert) értenek alatta.
Bornemissza Péter az Ördögi kisirtetek (1578) Hallás-ról szóló fejezetében

lant, czimbalom, orgona, hegedő, trombita, dob, síp szókat

Bogáthi Fazekas Miklós egyik himnuszában

zengedező cimbalom szót

emleget. Az 1564.-i Nádasdy-féle számadásokban egy

Emericus literatus Cymbalista Pereszlegiensis

szerepel (Sopronban). Zrínyi György, aki 1596. foglyul ejti a pécsi bég Pápa felől Pécsre igyekvő két cigány hegedősét, egyikről azt írja Batthyány Boldizsárnak:

. . . czimbáliomja vagyon, olyan szabású, mint azkivel az deákok a misét
éneklik, de nem fával veri, hanem mint az hárfát, csak az ujjaival kapdozza.

Eszerint a cimbalom már a 16. század végén a diákság elterjedt instrumentuma és ének kíséretéül szolgál. A 17. században önálló tánczenei funkcióiról is hallunk:

Lantos, hegedűs, czimbalmos, hárfás,
vernek táncnótákat

– írja Varsóczi István Keresztelő Szent János-ában (1635). Kőszeghy Pál Keresztelő Szent János-ában (1695) zenekari együttes tagjaként szerepelteti:

Az cimbalom húrja itten verve penge

s másutt:

Cimbalom s virgina rézfonala csengjen.

Komjáthy János (?) erdélyi krónikás a székely cimbalmosok népszerűségéről ad hírt.

Gyöngyösi István a Mars és Bachus. . . viaskodásában (1660 körül) többek között cimbalmossal is játszatja a nótát Tehén hus fogással.

A 18. században a cimbalom – Gvadányi és mások tanúsága szerint – már a cigány-együttesek rendes alkotórésze s azóta speciális cigány-hangszer (Bartalus már 1525. II. Lajos előtt játszó cigányokról feljegyzett cytharam tangere habuerunt kifejezést is cimbalom-játékra vonatkoztatja).

Jellemző, hogy Pray Györgynek a magyar zenéről szóló 1779.-i levelében s ennek nyomán J. B. Laborde Essai sur la musique ancienne et moderne c. munkája (1780) magyar fejezetében a cimbalom mint (idegen eredetű nevéből megállapíthatóan) nem tősgyökeres magyar instrumentum szerepel (Pray kimondottan újabb hangszernek tekinti). Mindezek az adatok természetesen a szabadon hordozható, asztalra stb. fektethető, lábnélküli cimbalomra vonatkoznak (v. ö. pl. Gvadányi Mostan folyó ország gyűlésének satyrico critice való leírásában 1791; Czimbalmos czimbalmát térdére rá tette stb.); ugyanígy a 19. század első felének adatai s cimbalomábrázolásai is.

A modern, lábakon álló pedálcimbalom, melynek hangja tompítással módosítható, Schunda V. József hangszergyáros találmánya (1874); ugyancsak ő adta ki az első cimbalomiskolát (Allaga Géza szerkesztésében).

A mai – cigányzenekarokban általánosan használatos – cimbalom hangterjedelme négy oktáv (E-e3), hangolása kromatikus, mint ensemble-hangszer a régi együttesek szabadon koloráló akkord-instrumentumainak utódja.

Operai zenekarban Erkel Ferenc alkalmazta először (Bánk bán 1861, – a szólamot az első előadásokon Erkel Sándor játszotta); újabban Paderewski (Manru 1901), Kodály (Háry János 1926) és Bartók 1. rapszódia hegedűre és zenekarra 1928) alkalmazzák.

V. ö. Schunda V. József: A cimbalom 1884 (új kiad.: A cimbalomtört. 1907)
Bartalus István: Újabb adalékok a magyar zene történelméhez 1882
Frank Aladár: Adalékok a cimbalom történetéhez (Zenelap 1905 febr. 25.)
Haraszti Emil: J. B. Laborde és a magyar zene (Két tanulmány 1924)
Takáts Sándor: A török-magyar énekesek és muzsikások (Rajzok a török világból I. 1915.)
Ábrányi Kornél: Erkel Ferenc élete és működése 1895
Siklós Albert: Hangszereléstan 1909
C. Sachs: Handbuch der Musikinstrumentenkunde 1920
Isoz Kálmán: Laborde forrása a magyar zenéről (Zenei szemle 1928)
Szabolcsi B.: A 17. század magyar főúri zenéje 1928.

L. még Cigányzene.

Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon (Budapest, 1935)
1965-ben új, átdolgozott kiadás jelent meg Bartha Dénes és Tóth Margit szerkesztésében.

Advertisements

Véleményed van? ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s