William Blake: Bölcsődal

Édes álom, ernyőd
Rejtse az arany csecsemőt,
Hints patak-csobogást
Boldog holdsugáron át.

Álom, pihe-szemöldököd
Övezi a csecsemőt,
Álom-angyal, szeretet,
Lengj a gyermekem felett.

Éji hű mosolyok,
Örömömre szálljatok,
Hű anya-mosolyok,
Éjet átvarázsolók.

Galambbúgás-sóhajok,
Álmodat el nem hajszolók.
Mosolyok, libbenők,
Galambbúgást bűvölők.

Szúnyj, szúnyj, kisbaba,
E világ álma, mosolya;
Szúnyj, szúnyj az éjen át,
Míg fölötted sír anyád.

Édesem, arcodon
A szent képét olvasom.
Mint te most, csecsemő,
Sírt értem a Teremtő.

Értem, érted, bárkiért,
Amikor bölcsőbe fért.
Hogyha képét láthatod:
Égi orca, rád-mosolyog.
Rád, ránk, énreám,
Csecsemő lett hajdanán,
S a mosolygó csecsemő
Eget-földet békítő.

Weöres Sándor fordítása

blake2

Weöres Sándor: Bartók Béla

Közbevetés

nyugodt velőn és zűrös véletlenen keresztül
vándorol az isteni gazda
aki a kévéket otthagyja
és az oldottat kézbe fogja

a hegyeket és tengereket
akaratlanul háta mögé dobja
halad foszlányokon és sivatagon át
különös szomját a száraz homok oltja

az állat és angyal közti űrben
az élőt kiszárítja kegyetlenül
merő szeretet és semmi irgalom
mi másnak kincs őnéki lom
mi másnak szemétdomb őnéki égi kémia

beágyazva józan önkívületbe
az időt folyatja tétlenül
munkája működik helyette

szülőanyjára visszanéz
|A NAGY VILÁGON E KIVÜL|
már ott honol a kristályok körében
zengő sípok állják körül
de nem hallja nem látja

mert jutalmát nem kivánja
füle örökre zárva
az általa felidézett hegy és tenger muzsikára

BB_kontur

Weöres Sándor: Kodály Zoltán

Örvendj, Pannonia, szökkenj virágba:
ezentúl én vagyok a te mosolygó lelked,
én állok kicsinyeid ágya mellett,
lépteiket az én dalom fogadja
és csalogatja folyton magasabbra
mint sziklán vérnyom a vadászt. Ki engem
hallgat már bölcsőjében és tovább:
szándéka ellen is színig telik
szándékommal, s nem ád okot haragra.
Itt minden szívet én vettem magamra,
kezem között melengetem, és rátapad
nem-földi asszonyillat bélyege.
Itt minden lépést én vettem magamra,
alájagördül vérem szőnyege.
Árát megadtam. Örvendj, szökj virágba:
a kóbor széltől elragadtalak,
hogy tiszta szálból szőjjem a jövődet.
Sorsod vagyok, és sorsod az enyém
Kodály Zoltán

Weöres Sándor: Suhanás a hegedűkön

WeoresBomló fehér amint lebegő törzs alatt
izzó sürüsödés éle rásujt, remegve
levegő-lombu fák, a test-nélküli penge
üres szivébe szel, sértetlenül halad,

híg eleven ezüst és forró jég szalad,
de sehol senki sincs, már csak önmaga leple,
megkétszerezve a feledést is feledve
buknak álmukba, ő mégtöbb jelet mutat:

“…mind ismerem, pedig nem látok a hegyekre,
fürösztő köd fedi szemérmes arcukat,
látóhatárra mint hosszú rend csorba bögre

a kőszál-sor vonúl! falak közt hódolat
e magas szűzekig magából mér utat
és ráforr, este van, az átkékült üvegre.”

2010.03.20. MR3-Bartók Rádió. Eötvös Péter: Atlantis

MR3-Bartók Rádió
2010. március 21. vasárnap

0.00 Ars nova – a XX-XXI. század zenéjéből

1. Arvo Pärt (1935-): Spiegel im Spiegel (Tükör a tükörben), (Vladimir Szpivakov – hegedű, Szergej Bezrodny – zongora)
2. Toru Takemitsu (1930-1996): Fantasma (Sabine Meyer – klarinét, Berlini Filharmonikus Zenekar, vez. Claudio Abbado)
3. George Crumb (1929-): Black angels (Fekete angyalok, 1970), (Kronos Vonósnégyes, tagjai: David Harrington, John Sherba – hegedű, Hank Dutt – mélyhegedű, Joan Jeanrenaud – gordonka)
4. Steve Reich (1936-): Tehillim – héber nyelvű zsoltárok (1981) (180-as Csoport, vez. Soós András, km. Szalóczy Pál – próza)
5. Eötvös Péter (1944-): Atlantis – Weöres Sándor szövegére (1995) (Dietrich Henschel – ének, Kölni Dóm Énekkara, Északnémet Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a szerző, cimbalmon közreműködik Fábián Márta).

A mikrofonnál: Varga János. Szerkesztő: Bánkövi Gyula.

Atlantisz történetéről szólva Platón leírja, hogy Poszeidón tengeristen és egy halandó leány, Kleitó szerelméből öt fiú ikerpár, Atlantisz jövendő tíz királya született. Az ötös és a tízes számot Eötvös kompozíciója egyik alapvető szerkezeti elvévé tette. Elsősorban a zenekar összeállításáról olvashatjuk ezt le: a fa- és rézfúvós hangszerek legtöbbjéből ötöt alkalmaz ez a hatalmas zenekar: 5-5 fuvola, oboa, klarinét, fagott, trombita és harsona mellett összesen tíz ütőhangszeres működik közre. Az utóbbiak mindegyike vagy kéttucat különböző hangszert kezel, a határozott hangmagasságú üstdobok, marimbák és vibrafonok mellett egy sor fém, fa és bőr ütőhangszert, amelyek az együttes többi részét és a közönséget is körülvéve különös zörej-atmoszférájukkal valósággal beburkolják a mű egész hangzását. De nemcsak az ütőhangszerek elhelyezése mutatja, hogy Eötvös miképpen alakítja át műve számára a hagyományos zenekart és milyen gondosan kezeli a koncertterem hangfelvételen visszaadhatatlan, ám pontosan kiszámított térhangzását.

Az óriási fúvós és ütős apparátushoz aránytalanul kevés vonós hangszer járul, összesen éppen tíz, azaz egy kettőzött vonósötös. De hogy elszakadjunk az ötös és tízes szám uralmától: az együttest kiegészíti még 4 szaxofon, 6 kürt, 2-2 tuba és hárfa, valamint néhány zenekarban szokatlan hangszer: elektronikus zongorák és basszusgitár, valamint a szólisztikus szerepben használt szárnykürt és cimbalom. Érdemes itt kitérni az elektronikus instrumentumok használatára: Eötvöst régóta foglalkoztatják a hang mesterséges manipulálásának és erősítésének lehetőségei, és e kísérleteiben korántsem riad vissza attól, hogy zenekarát a könnyűzenéből ismerős hangszínekkel gazdagítsa. Ezek ellenpólusának tűnhet a cimbalom, ez a népzenei eredetű, ám Stravinsky óta a nyugat-európai zenében is meghonosodott instrumentum, amelynek jellegzetes hangja a legharsányabb zenekar tombolásán is képes áthatolni.

Halász Péter

Weöres Sándor: Nől a dér, álom jár


Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.



Én is, ládd, én is ládd,
hóban lépegetnék,
ha a jeges táj fölött
karácsony lehetnék.



Hó fölött, ég alatt
nagy könyvből dalolnék
fehér ingben, mezítláb,
ha karácsony volnék.