Ady Endre: Nagyböjti dal

Ördög lát oly bűnbánókat,
Amilyenek mi vagyunk:
Hamut hintünk a fejünkre
És – mégiscsak mulatunk.
Eltemettük a farsangot
S a gond mégis messze száll,
Jelszavunk még csak a régi:
Éljen herceg Karnevál.

Műkedvelők s – kedvetlenek
Mind mulatnak egyaránt,
Olvasóval a kezében
Még nem láttam egy leányt.
Holmi édes hirdetések
El dehogy is tűnjenek,
Még nagyböjtben sem az égben
Kötik meg a frigyeket.

Ma a nyomdászok mulatnak,
Nemsoká a ‘skriblerek’;
Nem félünk, hogy így nagyböjtben
Ránk szakadnak az egek?…
Dehogy félünk, mért is félni?
Minden gondunk messze száll,
Jelszavunk még csak a régi:
Éljen herceg Karnevál!