Gárdonyi Géza és Dankó Pista, meg a cimbalom

A híres magyar író és a népszerű nótaszerző kapcsolatáról tudhatunk meg érdekességeket a Hír TV augusztus 3-i Zene és bor című adásából, melynek témája Eger volt. A műsorban (05:10 – 06:00) a Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban kiállított cimbalmot is láthatjuk.

Liszt Ferenc és a “czigány zene”

„A személyes rokonszenvnek nem egy neme hozott már bennünket régóta a czigányok közelébe, és ösztönzi elménket, hogy részletesebben foglalkozzék velök és mindazzal, mi felvilágositásul és magyarázó szövegül szolgálhatott művészetökhöz, melynek sok figyelmet, gondot és tanulmányt szenteltünk. A czigányok emléke össze van fűzve gyermekkorunk emlékeivel, s annak néhány legélénkebb benyomásával. Később vándorló művészszé lettünk, s ők is azok hazánkban. Ők felüték sátorukat Európa minden országában, s századok kellettek hozzá, mig azokat bejárták, mi pedig százados sorsukat mintegy dióhéjba foglalva, néhány év alatt bejártuk azon országokat s gyakran idegenek maradtunk azon népekhez, melyeket meglátogatánk, mert mint ők, mi is az ideált a folytonos elmerültségben kerestük a művészetbe, ha nem a természetbe.”

A Néprajzi Múzeumban nyíló Liszt Ferenc és a „czigány zene” című időszaki kiállítás 2011. március 18-án 14 órától látogatható.

A benczúrfalvi cimbalomszobor

A geocaching.hu-n egy különleges cimbalom, vagy inkább cimbalomszobor képére bukkantam.
De kezdjük az elején.
A geoládák elrejtése és megtalálása megadott koordináták alapján a kincsvadászok kaladvágyát és a kiránduló családok természetszeretetét ötvöző játék, amely az internet és a műholdas helymeghatározás lehetősége nélkül manapság nem volna ilyen népszerű. Néhány napja a Szeleburdi család a Nógrád megyei Benczúrfalván járt, és az elrejtett ládákról meg a település látnivalóiról a legfontosabbakat itt tette közzé.

Az egykori Dolány 1927-ben vette fel a Benczúrfalva nevet, mivel a híres festőművész, Benczúr Gyula 1910 és 1920 között itt élt és alkotott.

Halála után műtermét évtizedeken keresztül id. Szabó István szobrászművész, híres fafaragványok alkotója használta, majd fia, ifj. Szabó István vette át a szobrászműtermet, aki most is ott alkot. Megleshettük munka közben a mestert! Bátran be lehet csengetni, szívesen megmutatja alkotásait. Hiányolja nagyon a látogatókat!
Sajnos, az édesapjától örökölt és a saját készítésű rendkívüli alkotások eddig még nem találtak méltó helyet egy állandó kiállításra!

A honlapon megnézhetjük az egyedülálló fafaragásokról készített képeket. A cimbalom egy valódi hangszer – volt(?) egykor, ma inkább egy zenélő szobornak tűnik. Nem stilizált hangszer ez, amire oda kell képzelni a húrokat, inkább egy faragott burokba öltöztetett régi cimbalom. Oldalain a vidám falusi jeleneteket ábrázoló, dúsan faragott reliefek, az emberalakokat mintázó oszlopszerű négy láb, a végtelen türelemmel kifaragott áttört mintázatú kottatartó – mind arról tanúskodik, hogy a néhai szobrászművész rendíthetetlenül hitt abban, amit csinált.