2011.03.28. Liszt-est

Szakály Ágnes (cimbalom) és Dominkó István (zongora) estje

Március 28. hétfő, 19:30
Kogart Ház (Budapest, VI. Andrássy út 112.)

Liszt: Estéli harangszó
Elfelejtett románc
Két keringő
T. A. Vitali: Chaconne
Liszt: A három cigány

Liszt: VI. Magyar rapszódia
I. Elfelejtett keringő
Bartók: Kis szvit, op. 14
Liszt: XII. Magyar rapszódia

Liszt viszonylag kevés kamarazenét komponált, némelyik nem is eredeti mű, hanem egy-egy zongoradarab átirata, legtöbbször hegedűre és zongorára. Szakály Ágnes műsorán több ilyen hegedű-zongora kompozíció szerepel, ám a hegedűt ezúttal az a cimbalom helyettesíti, melynek hangja valósággal elbűvölte a zeneszerzőt, s melynek sajátos effektusait, hangszíneit oly kiapadhatatlan találékonysággal imitálta „mindent tudó” zongoráján.
LISZT200

Liszt Ferenc és a “czigány zene”

„A személyes rokonszenvnek nem egy neme hozott már bennünket régóta a czigányok közelébe, és ösztönzi elménket, hogy részletesebben foglalkozzék velök és mindazzal, mi felvilágositásul és magyarázó szövegül szolgálhatott művészetökhöz, melynek sok figyelmet, gondot és tanulmányt szenteltünk. A czigányok emléke össze van fűzve gyermekkorunk emlékeivel, s annak néhány legélénkebb benyomásával. Később vándorló művészszé lettünk, s ők is azok hazánkban. Ők felüték sátorukat Európa minden országában, s századok kellettek hozzá, mig azokat bejárták, mi pedig százados sorsukat mintegy dióhéjba foglalva, néhány év alatt bejártuk azon országokat s gyakran idegenek maradtunk azon népekhez, melyeket meglátogatánk, mert mint ők, mi is az ideált a folytonos elmerültségben kerestük a művészetbe, ha nem a természetbe.”

A Néprajzi Múzeumban nyíló Liszt Ferenc és a „czigány zene” című időszaki kiállítás 2011. március 18-án 14 órától látogatható.

Gárdonyi Géza: Liszt Ferenc

Az operának bejáratánál ott ül két szép szobor. (Halálos vétek, hogy nem márványból faragták.) Ha az a két szobor meg tudna mozdulni, bizonyos, hogy hátat fordítana egymásnak.

Liszt Ferenc az egyik.

Erkel a másik.

Sokszor együtt kellett lenniök, de nem szerették egymást. Erkel különösen azért haragudott Lisztre, mert a Rákóczi-indulónak azt a gyönyörű ellenmozgású menetét, amelyik a Liszt átiratában látható, Liszt tőle vette át. Az Angol-királynő fogadóban mutatta Erkel Lisztnek azt a Rákóczi-földolgozást ceruzás kéziratban és hát egyszercsak megjelenik nyomtatásban Liszt hatalmas átirata, de ebben ugyanaz a fölfogás, amelyet ő mutatott a mesternek. Erkel panaszolta ezt nekem a nyolcvanas évek vége felé.

S beszélte többek között azt is:

Mikor Lisztet kinevezték az országos zeneakadémia vezetőjének, egy délelőtt valami dolgom volt nála.

Amint beszélgetünk, megcsendül az előszoba csengője s belép az inas, vendéget jelent:

– Őfensége Mária Valéria főhercegnő.

Liszt elképedve néz az ajtóra. Fölugrik. Már nincs ideje, hogy az előszobába fusson a vendég elé, mert ime, az belép. Csak egy udvari hölgy kíséri.

A főhercegnő vidámságtól sugárzó arccal lép a mesterhez és így csicsereg:

– Kedves mester, hallottam, hogy Budapesten van, és annyira megörültem ennek a hírnek, hogy azonnal bejöttem Gödöllőről, csakhogy az ön művészetében gyönyörködhessek. Megteszi-e nekem, hogy játszik valamit?

Liszt, aki egy szót sem tudott magyarul, leírhatatlan zavarral bámult a főhercegnőre, és zavarában nem tudott egyebet tenni, mint azt, hogy a hasán összefonta az ujjait, és a két hüvelykujjával malmozott.

A kísérő hölgy szólalt meg aztán franciául, hogy a főhercegnő mit akar, s így ült a mester a zongorához.

– De, – azt mondja Erkel, – soha még Lisztnek ilyen melege nem volt az életben.

Gárdonyi Géza: Aranymorzsák – részlet

Zeneszerző verseny Liszt Ferenc emlékére

A KÓTA – Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége zeneszerzőversenyt hirdet kórusmű alkotására LISZT FERENC születésének 200. és halálának 125. évfordulója alkalmából.

  • „a cappella” vagy legfeljebb három hangszer kíséretével,
  • legkevesebb 5 perc – legfeljebb 10 perc terjedelmű,
  • nem hivatásos együttessel is előadható mű legyen, amelynek
  • szövege az alkalomhoz illő, nyelvi megkötés nélkül

A számítógépes kottaképre szerkesztett, jeligés pályaműveket (papír alapon és CD-én) a KÓTA Titkárságra várjuk.

(KÓTA, 1537 Budapest, Pf. 406.)

Beküldési határidő: 2010. október 31.

2010.07.07. MR3-Bartók Rádió. Budapesti Tavaszi Fesztivál 2010

MR3-Bartók Rádió
július 7. szerda

13.15 Budapesti Tavaszi Fesztivál 2010
Szakály Ágnes (cimbalom) hangversenye

közreműködik: Dominkó István – zongora

1. Allaga Géza: a) d-moll koncertetűd, b) Vihar – koncertetűd
2. Liszt: II. magyar rapszódia (Szakály Ágnes és Dominkó István átirata)
3. Allaga Géza: Magyar cimbalomkoncert
4. Popper Dávid: Magyar rapszódia, Op. 68.

(Festetics Palota Tükörterme, az Andrássy Egyetem épülete, március 31. – részletek)

Kapcsolódó bejegyzés:

“… és megszületett a magyar cimbalom”

Cikkajánló:

Cimbalom-rapszódia (kultura.hu)