Goethe: A patkányfogó

Én vagyok a nagy dúdoló,
Hires neves patkányfogó.
Kire minden helyütt nagyon,
De főkép itt szükség vagyon.
Ha patkány százszor annyi volna,
Egér, menyét is egy halomba’,
Mihelyt dudám szép hangja szól,
Mind, mind utánam vándorol.

Azonkép a víg dúdoló
Ott, a hol kell, gyermekfogó.
Aranyos szép meséitűl
A vásott is megszelidűl.
A kis fiú ha még oly vad is,
Ha a leányka még oly hamis,
Mihelyt az énekes danol,
Mind, mind utánam vándorol.

Végűl az ügyes dúdoló
Alkalmilag leányfogó.
Van minden városkában egy,
Vagy kettő, a ki lépre megy.
Legyen a lány bármily erényes,
Legyen az asszony bármily kényes,
Ha friss a dal, a zene lágy,
Mind csókra, szerelemre vágy.

1803.
Dóczy Lajos fordítása

Goethe: Jó tanács

Ki nem volt úgy egy napon át,
Hol mást is únt, meg önmagát,
S nem lelte kedvét semmiben?
Hát művész ettől ment legyen?

Ne is erőltesd hát soha,
Ha egy-egy órád mostoha.
Ha ilykor a művész pihen,
A jó percz dupla jót terem.

(1774.)

Dóczy Lajos fordítása