Hangszerkiállítás a Zenetörténeti Múzeumban

Zenetörténeti Múzeum

Budapest, Táncsics Mihály utca 7., 1014

Nyitva: kedd-vasárnap 10-16 óráig. Hétfőn zárva.

www.zti.hu/museum/

Reklámok

Csáth Géza: Muzsikusok

A városban csak úgy beszéltek róluk: a muzsikusok. A nevüket senki sem tudta biztosan, összekeverték: Kulhanek, Manojlovics?! Nevettek rajtok, kicsit megvetették, és kicsit tisztelték őket. Ha vasárnap a nagymisén átzúgott a templomon a trombiták hangja, úgy, hogy némelyik érzékeny gimnazista összeborzongott és belesápadt, ilyenkor a nép is bizonyos elismeréssel gondolt talán egy pillanatra rájuk, a muzsikusokra, akik eljöttek messze Csehországból, hogy az Úr méltó tiszteletben részesüljön olyan városban is, ahol senki, de senki se tud kottából trombitálni. De különben!? Ők maguk is jobban szerettek erről nem gondolkozni.

Bővebben…

Kérdés 2011: Melyik zenei évfordulóról olvasnál szívesen ezen az oldalon?

Erkel: Bánk bán – ősváltozat a szerző születésének 200. évfordulóján

2010. november 7., vasárnap 19:00-22:30

Magyar Állami Operaház

Bánk bán – Opera három felvonásban, félig szcenírozott koncert

Bővebben:

www.opera.hu “A Bánk bán ősváltozata először hangzik fel az Operában”

Televízióban látható:

  • M1: vasárnap (november 7.) 23:05
  • M2: csütörtök (november 11.) 21:25

Ábrányi Kornél: Erkel Ferenc élete és működése – részletek

Erkel Ferenc Bánk-bán-ját mindjárt az első előadás után Mosonyi ismertette szakszerűen s részletesen a „Zenészeti Lapok”-ban, tele őszinte lelkesedés és kritikai objektivitással.
Erkel ez operájának egyik legintenzívebb hatását is Mosonyi előzetes agitációjának köszönhette, s annak, hogy többszörös szóbeli rábeszélésének is engedve, legmeghatóbb jelenetében (a 2-ik felvonás nagy magán- s kettős jelenetében Bánk és Melinda közt) felette sikerült kombinációba hozta — színházi zenekarban legelőször — a speciális magyar hangszert: a cimbalmot. Mosonyi akkor igy irt Bánk-bán 2-ik fel­vonásáról:
„Ha képletben szabad beszélni, ugy Bánk-bán hasonló egy nagybecsű gyűrűhöz, melyben az 1-ső és 3-ik felvonás nagy értékű drágaköveket képeznek ugyan, de azért csak Jupiter holdjaihoz hasonlók, melyek a 2-ik felvonás — mint valódi Kuhinor — (világosság hegye) körül forognak. E 2-ik felvonás az egész dalmű fénypontjának nevezhető. Bánk, ki egészen ki­ merült mély fájdalmában, észre sem veszi Tiborc, az öreg szolgának beléptét. Sikerűlt jelenet, melyben a zene híven tükrözi vissza a szöveg értelmét s az ember szinte feledi, hogy énekelnek. Bánk későbbi találkozása nejével, Melindával (4-ik jelenet) s az azt követő jelenet, hol Bánk a királynéval áll szemben s mely hosszasabb s mind dühösebb szenvedélyességel párosuló kitörésekben nyilvánul, mig végre a királyné meg­ gyilkolásával végződik, mind oly megható drámai jelenetek, melyeket csak hallani kell, hogy ez állítás igazságáról meg­ győződjünk. Szerző valóságos zenészeti pazarlást követett el e 2-ik felvonásban. Mindent fel lehet abban találni: művészeti igazságot a kifejezésben, eredeti s megható gondolatokat s uj hangszerelési hatást, hol legfőbb szerepet játszsza a cimbalom, a viola d’amour, a hárfa és az angol kűrttel párosulva, ami igéző hatást gyakorol a hallgatóra, ki akarata ellenére is részt vesz lélekben a drámai szereplők cselekvényeiben. Részt veszünk a szegény Tiborc sorsában, együtt sírunk Melindával s a legdiihösebb gyűlölet, boszúra ingereltetünk Gertrúd királyné ellen, ki okozója a siralmas tragédiának. Szinte megkönnyebbül a szivünk, mikor Bánk végrehajtja rajta a boszú művét.”

Mikor Erkel F. az ő Bánk-bán-jában legelőször színházi zenekari polgárjogban részesítette a cimbalmot, azzal nemcsak megteremtője lett egy egészen uj orchesztrális hang­ színezetnek, hanem egyúttal alapját is letevé ama honi műiparnak, melynek immár manapságos s messze kiható virág­zása hazánkban ugy, mint a külföldön, szintén az ő nevéhez van kötve. E hangszer egész odáig a legprimitivebb állapot­ban sinylett, senki sem törődött vele, csak a cigányok, kikkel pária számban ment. Nagy gondot adott tehát neki ugy annak hangjegyzése, mint kezelhetése magasabb zenészeti érte­ lemben. Se rendszere, se iskolája, se határozott beosztása akkor még nem volt. Mindezt önmagának kellett kieszelnie.

S mikor ezzel megvolt, akkor meg az a kérdés merült fel hogy ki fogja megbizhatólag kezelni az operában. Sándor, a már akkor dús tehetséget elárult fia segített rajta, kinek elég volt csak az intenciót megértenie s egy pár rövid hét alatt teljesen beletalálta magát s általános feltűnés mellett jó ideig ő volt ez operában a figyelem egyik főtárgya az uj hangszerrel. De ettől kezdve aztán mindig több-több figyelemre kezdték e hangszert méltatni a hazai hangszerkészítők, mig végre 1874-ben az iránta legtöbb előszeretettel viseltető Schunda V. Józsefnek (e munka kiadója, cs. és kir. udvari hangszergyáros s legújabban műárus is) sikerült geniális pedál-találmányával azt kiemelni a homályból s a legkeresettebb nemzetközi hangszerré avatni. Ugyanakkor az ő nevéhez lett kötve e hangszer elméleti s gyakorlati iskolája s későbben intenzív irodalmának az alapvetése is, kiadván — Allaga Gézával szövetkezve, — a Liszt Ferencnek ajánlott első „Cimbalom-iskolát”, mely azóta többszörös kibővítéssel manapságig, már számos kiadást ért.

Bánk-bán első színrekerülte ép arra az időre esett, hol a visszaszerzett uj magyar alkotmányosság az országgyűléssel együtt örömünnepeit ülte. De kevésre rá jött azután ismét a parlament feloszlatása, Schmerling hírhedt alkotmány- Verwirkungs-Theoriája, mire az egész magyar nemzet passzív rezisztenciával felelt, az erőszakos adóexekució, a cenzúra, policáj, zsandár feltámasztása, szóval: az alkotmány felfüg­gesztése. Az osztrák abszolutizmus második javított kiadást ért. A magyarok közül sokan elvesztették akkor fejüket és szívüket s beálltak szolgálni az uzurpáló hatalmat. Ismét nagy erő és türelemre volt szükség, fentartani az irodalom, sajtó és művészet fegyvereivel a hazafiúi kitartás lobogó lángját. S ekkor tűnt ki, hogy minő óriási erőt képeznek egy nemzet megzsibbadt életében az oly művészeti alkotások, melyekben önmagát összes aspirációival együtt feltalálja. Soha és sehol opera a politikai világban még nem játszott oly fontos s kiható szerepet, mint e válságos években Erkel Bánk-bán-ja.

– Igaz, hogy a nemzeti színház operatagjai is magas nivón állottak s ez opera akkori személyesítőinél job­bakat még kívánni sem lehetett (egy Hollósy Kornélia, Hofbauer Zsófia, Ellinger, Füredi, Bignio, Pauli s Kőszeghyvel) s már csak ezért is minden elő­ adása zsúfolt ház mellett ment véghez; de azért még sem lehet tagadni, hogy a közönség óriási érdeklődésének a kulcsát jórészt az akkori politikai szituációkban kellett keresni. Könynyebb volt a lelkének, ha megtapsolhatta a kitombolásig Petur bordalát s Bánk kifakadásait az idegen uralom ellen. A magyar hazafiság, kitartás s lelkesedés feltartó fokusává vált s hatal­masan pótolta az erőszakosan feloszlatott magyar ország­gyűlésen elnémított politikai szónoklatokat. A magyar zene­irodalom érdekében már akkor is annyi buzgóságot s áldozat­ készséget kifejtett Rózsavölgyi műárusi-cég pedig csak­ hamar kiadván ez opera legszebb részleteinek zongorakivo­natát maga Erkel Ferenc átirata szerint: ezzel beoltotta azt az egész nemzet vérébe.

id. ÁBRÁNYI Kornél: Erkel Ferenc élete és működése. Kultúrtörténelmi korrajz, Budapest, Schunda, 1895.

Erkel Ferenc élete és működése c. könyv kiadói előszava

KIADÓI SZÓ.
A legnagyobb magyar zeneköltő s a magyar opera elévülhetlen érdemű megteremtője: Erkel Ferenc élete és működésének megírására e munka igen t. szerzőjét felkérvén, e nagyérdekü munka kiadásánál sem üzleti érdek, sem hiúsági viszketegség, sem feltűnési ösztön nem vezetett.
Egyedül a legőszintébb elismerés és hódolat, melylyel az elhunyt nagy mester géniusza iránt mindenkor viseltettem s az igaz hála, melyet iránta úgy életében éreztem, mint érzek halála után is ama számos felbuzdító támogatásáért, melylyel a magyar műipar emelése érdekében kifejtett buzgalmas pályá­mon engemet elhalmozni kegyes volt.
Leginkább érzem pedig e hála erkölcsi köteles­ségét ama hazafias felkarolásaért, melyet a leg­speciálisabb magyar hangszer: a cimbalommal szemben tanúsított, mely ma már nemzetközi jelentő­ségre emelkedett s melynek polgárjogot szerzett a színházi zenekarokban, azt első sorban saját magyar operáival igazolván be.
De másrészt, legújabb keletű zeneműkereskedé­semnek kiadási feladatát abban véltem legjobban megtalálni, hogy a legnagyobb magyar zeneköltő
emlékét a hazai irodalomban én is tehetségem szerint megörökítsem.
Budapest, 1894. november hó.

Schunda V. József.

id. ÁBRÁNYI Kornél: Erkel Ferenc élete és működése. Kultúrtörténelmi korrajz, Budapest, Schunda, 1895.