2014.05.09. Móri Beáta és Szalai András cimbalom diplomakoncertje

május 9. péntek 18.00

Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

(Budapest, VI. ker. Vörösmarty u. 35.)

Couperin:

  • Les Rozeaux – A nádas
  • Le tic-toc-choc, ou Les maillotins  – A tikk-kopp sokk, avagy a buzogányosok
  • Le Bavolet flotant – A lobogó kalapdísz
  • Le Réveil – Matin – Az ébresztőóra
J. S. Bach:         
  • Prelúdium, Allemande, Gigue a D-dúr csellószvitből (BWV 1012)
  • Adagio és fúga a C-dúr partitából (BWV 1005)
Bartók:
  • Román kolinda-dallamok – I. sorozat
Bella Máté:       
  • Message, Message 02
Kurtág György:
  • Szálkák, op. 6/c
J. S. Bach:        
  • d-moll kettősverseny (BWV 1060)

Közreműködik:

  • Yuka Iwasaki (zongora)

mori

Reklámok

Az üveggyöngyjáték

Közbevetés

A klasszikus zenét kultúránk kivonatának és foglalatának tartjuk, mert annak legvilágosabb, legjellemzőbb kifejezése és megnyilatkozása. Ebben a muzsikában az antikvitás és a kereszténység örökségét vesszük birtokba, a derűs és bátor jámborság szellemét, a felülmúlhatatlan lovagi erkölcsöt. Végső soron a kultúra minden klasszikus kifejeződése morált jelent, az emberi magatartás kifejezőjévé sűrített mintaképét. Az emberi tartás, amelyet a klasszikus zene kifejez, mindig ugyanaz, mindig ugyanazon fajta életismereten alapul, és mindig ugyanarra a fölényre törekszik a véletlennel szemben. Amit a klasszikus zene kifejez, ezt jelenti: tudás az emberlét tragikumáról, az emberi sors elfogadása, bátorság, derű. Hogy ez már most egy Händel- vagy Couperin-menüett kecsessége, vagy gyöngéddé finomult érzékiség, mint sok olasznál vagy Mozartnál, avagy csöndes, higgadt halálra készség, mint Bachnál: mindig a ‘csak azért is’, a halálmegvető bátorság, a lovagiság, az emberen túli nevetés, a halhatatlan derű csendül fel benne.”

(Hermann Hesse: Az üveggyöngyjáték – Szabó Ede fordítása)

II. Jászapáti Nemzetközi Cimbalmos Fesztivál és Mesterkurzus

A rendezvény szervezője – Rácz Aladár Zeneiskoláért Alapítvány – 2000-ben rendezte meg az első Cimbalmos Fesztivált, ahová a világ minden tájáról érkeztek cimbalmosok. A rendezvény során Jászapáti város híres szülöttjére való emlékezés, tanítványainak, cimbalmosoknak és a cimbalomzene kedvelőinek találkozása, bemutatása.

A rendezvényen mesterkurzust tart Gerencsérné Szeverényi Ilona Liszt-díjas cimbalomművész, a Zeneakadémia művésztanára. A kurzus témái a kortárs zene és improvizáció, a jelenkor zenepedagógiai problémák: jel, jelenség, megjelenítés. A Rácz Aladári szellemiség hatása, továbbélése a mai magyar és nemzetközi zenei életben, cimbalomművészetben, zenepedagógiában itthon és külföldön, különös tekintettel a közvetlen tanítványok, Gerencsér Ferenc és Szalai József cimbalomművészek munkásságára.


  • Július 13., péntek     15:00 Koncert
  • A Rácz Aladár – Yvonne Barblan hagyaték kiállításának megnyitója
  • Július 14., szombat   9:00-12:00 Gerencsérné Szeverényi Ilona mesterkurzusa
  • Július 14., szombat  18:00 Hang-szín-játék cimbalmokon
  • Július 15., vasárnap 10:00-12:00 Gerencsérné Szeverényi Ilona mesterkurzusa

Helyszín: JNSZM Gróf Széchenyi István Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium, 5130 Jászapáti, Vasút út 2.
GPS koordináták: X 20.148175457334425 Y 47.516776383788624

  • Július 15., vasárnap  16:30 Záróhangverseny

Helyszín: Kisboldogasszony Római katolikus templom, Jászapáti, István Király park

A hangversenysorozaton közreműködnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem cimbalom szakos hallgatói, Gerencsérné Szeverényi Ilona, Móri Beáta, Szalai András cimbalomművészek, a Gerencsér Cimbalomtrió, Daniel Skála és Růžena Děcká cimbalomművészek (Csehország), valamint a Kroměříž-i és Ostrava-i Konzervatóriumok növendékei.

Rácz Aladár álma

„Couperin, Scarlatti és többi kortársuk műveiből annyiféle kiadványt szereztem meg, amennyit csak lehetett. Kíváncsi voltam: melyek a valóban helyes díszítő hangok. De mindegyik kiadványban mást és mást találtam. Arra vágytam: bárcsak meglátogathatnám ezeket a több száz éve halott nagymestereket, és megkérdezhetném tőlük az igazságot! Aztán egyszer – félig ébren, félig álomban, de azért inkább álomban – gondoltam egyet: ott legyek, ahol akarok. És már közöttük is voltam. Csupa mosolygós arc közeledett, és láttomra felkiáltottak: – Nini, itt van a magyar cimbalmos. Kérdik: – Miért jöttél? Itt maradsz közöttünk? – Nem – feleltem –, csak érdeklődni akarok, hogyan kell a sokfajta Couperin-díszítést játszani. Azt mondja erre Couperin: – Hát én hallottam, hogy játszod a Juhásztanyát. Ahogy te játszod, úgy nincs meg egyik könyvben sem. Ahányszor eljátszod, mindig változtatsz rajta valamit! Én meg azt kérdeztem: – Miért nem írta úgy, ahogyan én játszom? – Azt felelte Couperin: – Ahogy én leírtam, még úgy sem tudták azt akkor eljátszani. Ahogy pedig te játszod, az teljes képtelenség lett volna. – Scarlatti is nagyon helyeselt, sőt, Johann Sebastian Bach is csak annyit mondott, hogy hegedűn nem lehetett azokat az akkordokat játszani, amit én cimbalmon szoktam. Játsszak csak úgy, ahogy akarok. Eddig az álom…”
(Részlet Rácz Aladár hangszalagra mondott visszaemlékezéseiből)

Ma 125 éve született Rácz Aladár cimbalomművész.