Tél van megint! Reggel amint fölébredek, még betekint az utcalámpa sötét szobámba, mert odakint köd van megint. Elbuvik a nap-paripa az ég dugottabb aklaiba, hova a csillag- állatok bujnak nappalira: Kos, Bak, Bika… Tán a ravasz égi lovas »sötéten tartja«, míg egy kamasz s vig turf-inas a forró pálya gyepét kitárja: az uj tavasz. S [...]
Kategória: szépirodalom | Címke: Babits Mihály, cimbalommentes, idézet, tél, vers | Leave a Comment »
