Juhász Gyula: Megint japánosan

Az új tavasz először nem a város Borús zugába kukkan boldogan. A temetőbe surran és virágos Sírok között méláz s új dalt fogan. * A hold olyan magányosan virraszt ma S olyan talányosan a vén egen, Mint öreg úr, kinek könnyét kicsalta Egy régi, régi, régi szerelem. * Papírból építettem én lakásom, A földrengés se [...]

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.