„A füle
müle
műda
la!”
Mit szóla
nál ha
e se
szóla
na?
Danál
nál tán
tán nála
jobba
kot?
Hadd fúj
ja hát
a megszo
kotta
kot!
Bözödi György (1913, Bözöd – 1989. Budakeszi) író, szociográfus, történész.
„A füle
müle
műda
la!”
Mit szóla
nál ha
e se
szóla
na?
Danál
nál tán
tán nála
jobba
kot?
Hadd fúj
ja hát
a megszo
kotta
kot!
Bözödi György (1913, Bözöd – 1989. Budakeszi) író, szociográfus, történész.
tér/zene sorozat: Csalog Gábor és Kurtág-együttese
időpont: 2010. február 7., vasárnap 18 óra
helyszín: FUGA Budapesti Építészeti Központ
1052 Budapest, V., Petőfi Sándor utca 5.
előadják:
Csalog Gábor, Fejérvári Zoltán, Kis Péter, Németh András, Palojtay János (zongora)
Pintér Dávid (hegedű)
Tornyai Péter (brácsa)
Stankowsky Endre, Zétényi Tamás (cselló)
Szűcs Péter (klarinét)
Ginzery Enikő (cimbalom)
Mint tudjuk, Kurtág György egész életében operát akart írni. Művei bizonyos értelemben ennek a még meg nem írt operának dadogásával, töredékességével gesztikulálnak: hiába a formák kristálytiszta véglegessége, azt mindig csak hiteles drámai folyamat vívhatja ki. Ennek a hol szertartásos, hol gyászos, hol játékos gesztikulációnak, bármilyen hangszeren is történik, talán egyfajta virtuális színpad az ideális közege. Ilyen helyet próbálunk megteremteni a FUGÁ-ban együttesemmel.
Csalog Gábor
Kocsis Katalin Nagykanizsa 100 zenei emlékhelye című könyvét a Magyar Kultúra Napján mutatták be. A szerző a helyi Halis István Városi Könyvtár zenei részlegének vezetője, valamint számos televíziós és rádiós műveltségi vetélkedő nyertese. A vele készült beszélgetésből olvasható itt egy részlet:
1926-ban a zeneiskola megalapítása előtt több egészen kiváló magán-zenetanár élt és működött a városban. Akkoriban elterjedt szokás volt a házimuzsikálás. Azoknál a családoknál, ahol igyekeztek egyfajta polgári életmódot fenntartani, minden gyermeknek kellett zenét tanulni, és közülük a tehetségesek ki is emelkedtek. Volt például olyan praktizáló orvosa a városnak dr. Balla János személyében, aki profi szinten játszott zongorán, s az 1910-es és 1920-as években a kaszinó valóságos „házi” zongoraművészének számított. Palló Imre operaénekest és sok más, a városba látogató nemzetközi rangú művészt ő kísért zongorán, és nem ő volt az egyetlen ilyen a városban. Mások maguk is művészi vagy tanári pályára léptek, de biztos vagyok benne, hogy a többiekből értő és igényes közönség vált – és talán ez a legfontosabb. A zeneiskola megindulása előtt az érdeklődő fiatal jó színvonalon tanulhatott zenét a gimnáziumban, a kereskedelmi és a polgári iskolában.
A felsőkereskedelmi iskolában például a 19. és a 20. század fordulóján mintegy két évtizedig zenei tanfolyamot vezetett Sterneck Zsigmond, a város egyik legrangosabb magántanára és évente vizsgahangversenyeket rendeztek. A kereskedelmi iskola vezetése ugyanis rájött arra, hogy a házimuzsikálásra való készség, az abba való bekapcsolódás megkönnyítheti az üzleti kapcsolatok kialakítását. Minden háznál volt zongora, vagy cimbalom, vagy mindkettő. A szegényebb házaknál cimbalom. Farkas Ferenc zeneszerző például leírta egy visszaemlékezésében, hogy édesanyja jól zongorázott, katonatiszt édesapjának pedig a cimbalmozás volt a szórakozása. A vasárnapi ebéd után rágyújtott egy szivarra, és kedves nótáit játszotta. A városi zeneoktatás megindulásával Kanizsa a régió zenei központja lett, hiszen mintegy két évtizedig az egyedüli zeneiskola volt a megyében. Az 1930-as években még Teleki Béla főispán két gyermeke és a zalaegerszegi polgármester unokája is ide járt…
Forrás: www.kanizsaujsag.hu
Hangszeres együttes
A verseny időpontja: 2010. május 15.
Rendezője: Földváry Miklós Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
2711 Tápiószentmárton, Kossuth Lajos u. 11.
Tel.: 0629-423-490
Email: muveszetiiskola@freemail.hu
Web: www.müvészetiiskola.hu
A verseny célja: A zenei anyanyelv hagyományainak őrzése
A verseny jellege: Gyakorlati verseny.
Korcsoportok:
Az együttesek felső létszámhatára: 10 fő.
Az együttesben tanár vagy 22 éven felüli felnőtt nem játszhat.
A zenekar létszámának 10%-ában az iskola versenyzőin kívül más előadó (tanuló) is közreműködhet.
A versenyen a nevezési lapra feltüntetett műsorral lehet szerepelni.
A versenyműsort kotta nélkül kell bemutatni.
A verseny anyaga: Autentikus népzene – autentikus hangszereken.
Műsoridő:
A meghatározott időkeretet nem lehet túllépni. A verseny anyaga szabadon választott összeállítás. Az összeállításokon belül szerepeljenek különböző karakterű és tempójú darabok. Az I. és II. korcsoportnak egy dialektus (tájegység), a III. korcsoportnak két dialektus zenei összeállítása szükséges.
Nevezési és részvételi díjak:
Nevezési díj: 3.000,- Ft/együttesek
A versenyzők szervezési díja és útköltsége, valamint a kísérő tanárok utazási költsége a nevező intézményt terheli. A nevezési díjat a Földváry Miklós Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szivárvány alapítványának számlaszámára kérjük átutalni: 65800014-11017581 Dél-pest megyei Takarékszövetkezet Szivárvány Alapítvány.
A nevezés módja: A nevezési lapot a rendező intézmény címére kell elküldeni, legkésőbb 2010. március 15-ig.
A pályázat és a nevezési lap letölthető az alábbi címről:
www.müvészetiiskola.hu
www.muveszetiiskola.fw.hu
www.tapioszentmarton.hu
Az asztallapja piros, sugaras cimbalom –
sárga ördög a Nap, táncol az asztalomon,
lábától por verődik, finom nyüzsgésű por
s a fényben, porban egy tulipán fuldokol.
Mindent fölgyujt a nyár, hol vagytok madarak?
csontig csapó tüzek szállnak az ég alatt.
Lovak pofája habzik, mintha sört ittak volna
betérve egy barna, zümmögő italboltba.
A körutak fölött meghalt, meghalt a szél,
autók virág-kereke lefonnyad, elalél,
kátrányszag émelyít, mint romló liliomszag
s ha netalán elájulsz, fölötted fagylaltoznak.
Fejedet kapkodod? tüzet látsz mindenütt:
a kirakatban égnek trombiták, hegedük,
s nézd csak az ujságárust, máglyán ül, kiabál,
ujságok fehér lángja lobog vállainál.
Ördög nyár, pusztító! hűvös szobákban jó csak,
hol zöld-húsú növények kígyóként imbolyognak,
s nők járnak meztelen hideg tükrök előtt,
hordván testükben bűnt, szépséget, temetőt.
Ha még szeretlek nyár, ezért szeretlek én,
e hűvös zöld szobákba hivó szerelmekért,
a meztelen magányért, mely világeleji
örömmel áld meg, mint egy ősi vallás
bűnös istenei.
Csoóri Sándor költő (Zámoly, 1930. február 3.–) ma 80 éves.
Én vagyok a nagy dúdoló,
Hires neves patkányfogó.
Kire minden helyütt nagyon,
De főkép itt szükség vagyon.
Ha patkány százszor annyi volna,
Egér, menyét is egy halomba’,
Mihelyt dudám szép hangja szól,
Mind, mind utánam vándorol.
Azonkép a víg dúdoló
Ott, a hol kell, gyermekfogó.
Aranyos szép meséitűl
A vásott is megszelidűl.
A kis fiú ha még oly vad is,
Ha a leányka még oly hamis,
Mihelyt az énekes danol,
Mind, mind utánam vándorol.
Végűl az ügyes dúdoló
Alkalmilag leányfogó.
Van minden városkában egy,
Vagy kettő, a ki lépre megy.
Legyen a lány bármily erényes,
Legyen az asszony bármily kényes,
Ha friss a dal, a zene lágy,
Mind csókra, szerelemre vágy.
1803.
Dóczy Lajos fordítása